Csoma Község Önkormányzat Képviselő-testületének
5/2020. (III. 3.) önkormányzati rendelete a
Képviselő-testület
Szervezeti és Működési Szabályzatáról(egységes szerkezetben a 9/2020. (XII.17.)
önkormányzati rendelettel)
Csoma
Község Önkormányzatának Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló
478/2020 (XI.03.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre
tekintettel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében, az
Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói
hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott
feladatkörében eljárva Csoma Község Önkormányzata Képviselő-testületének
rendeletalkotási hatáskörét gyakorolva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) Az önkormányzat
hivatalos megnevezése:
Csoma Község
Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat
székhelye, pontos címe:
7253 Csoma, Kossuth u. 34.
(3) Az önkormányzati
jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Csoma Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
2. §
Az önkormányzat
jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület
10/2000.(VI.23) A helyi
címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló rendelete állapítja meg.
3. §
Az önkormányzat
Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és
adományozására a 5/2005.(IX.6) önkormányzati rendeletet a Csoma község
díszpolgára és a Falunkért Csomáért kitüntetések alapításáról és
adományozásáról címűt alkotta.
4. §
A helyi népszavazás és
népi kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számát a Képviselő-testület a 16/2014(XI.25) önkormányzati
rendeletben a helyi népszavazás
kezdeményezésére jogosult választópolgárok számáról címűben határozza meg.
5. §
A települési képviselők
száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a
jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki, és a község
honlapján www.csoma.hu teszi közzé.
II. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. §
Csoma Község
Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti
feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját. Az
önkormányzat által ellátott feladatokat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
7. §
Az önkormányzat a
következő önként vállalt feladatokat látja el:
a) Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat
működtetése,
b) rendezvények, közösségi programok
szervezése,
c) közművelődési, kulturális programok
támogatása,
d) a lakosság önszerveződő közösségei
(társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági
szervezetek) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés
biztosítása.
8. §
A Képviselő-testület
hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv.
41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
9. §
Az Mötv. 42. §-ában
felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy
megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás;
b) gazdasági társaságba
való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
III. Fejezet
A Képviselő-testület működése
1.
A Képviselő-testület üléseinek száma.
10. §
A Képviselő-testület
rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
11. §
(1) Évente legalább 6
alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2) A Képviselő-testület adott évi rendes
üléseinek konkrét számát és időpontját a Képviselő-testület által határozattal
elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben
meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkatervet minden év január 31.
napjáig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a
jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv
tartalmazza:
a) az ülések időpontját,
helyét;
b) az adott ülésen
tárgyalandó témákat;
c) az előterjesztő
megnevezését;
d) az előterjesztésben
közreműködőket;
e) szükség szerint az
egyeztetési kötelezettséget;
f) szükség szerint az
előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
(5) A jóváhagyott
munkatervet meg kell küldeni:
- települési képviselőknek,
- helyi civil szervezetek
vezetőinek,
- érintett előadóknak,
- intézményvezetőknek.
12. §
(1) Rendkívüli ülést kell
összehívni
a) az Mötv. 44 §-ban
meghatározott esetben,
b) ha a
Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) a települési
képviselők egynegyedének az indítványára,
(2) A Képviselő-testület összehívására irányuló
kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani.
(3) A polgármester a kezdeményezés
benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontban köteles a testület
rendkívüli ülését összehívni.
(4) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a
polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a
Képviselő-testület összehívására van szükség.
2.
A Képviselő-testületi ülések összehívása
13. §
(1) A Képviselő-testület ülését a
polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy
rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása
esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri
tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy
tartós
akadályoztatása esetében az ülés összehívására a korelnök jogosult.
(3) A Képviselő-testület ülését –
főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy
más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová
is össze lehet hívni.
14. §
A Képviselő-testület rendes üléseit a
munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
15. §
(1) A Képviselő-testület rendkívüli
üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
16. §
(1) A Képviselő-testület rendes ülésének
összehívása írásos meghívó küldésével történik.
(2) A meghívónak
tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett
napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a Képviselő-testület
ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző
által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az előterjesztésben szereplő
rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e
tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes
személyeit, valamint külső szakértőt.
(5) A meghívót és az előterjesztéseket a
képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a
hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való
eljuttatásáról.
(6) A meghívót az alábbi
személyeknek kell megküldeni:
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a tanácskozási joggal
rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
d) a nem állandó
meghívottaknak,
da) az előterjesztőknek
és
db) akiket az ülés
összehívója megjelöl.
(7) A (6) bekezdés d) pontjában
megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a
napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.
17. §
(1) A Képviselő-testület rendkívüli
ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval,
elektronikus úton, és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben
lehetőség van a Képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli
meghívással,
b) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is
biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez
esetben el lehet tekintetni a 16. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.
(4) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben
az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód
igénybe vehető: el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát
azonban mindenképpen közölni kell.
18. §
(1)
A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi
pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) az illetékes országgyűlési képviselőt,
c) az e rendelet által meghatározott
önszerveződő közösségek képviselőit.
(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés
meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének
vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pont
tárgyalására hívtak meg.
19. §
(1) A Képviselő-testület
üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái
a) a meghívó
kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó honlapon
történő közzététele.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott
tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.
3.
A Képviselő-testület ülésének vezetése
20. §
(1) A Képviselő-testület
ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a Képviselő-testület
határozatképességének megállapítása,
b) a napirend
előterjesztése, elfogadtatása,
c) napirendenként
a vita levezetése, ezen belül
hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
a vita
összefoglalása,
az
indítványok szavazásra való feltevése,
a
határozati javaslatok szavaztatása,
a szavazás eredményének megállapítása
pontosan, számszerűen,
a
napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
d) a rend fenntartása,
e) az ügyrendi kérdések
szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
f) az időszerű
kérdésekről tájékoztatás,
g) tájékoztatás a lejárt
határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
h) az ülés bezárása,
i) tájékoztatás a
következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
21. §
(1) A Képviselő-testület határozatképes,
ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő
jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú
képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen
ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell
hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
22. §
(1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem
kötelező.
(2) Ha a Képviselő-testület bármely tagja
indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő választására indítványt tesz.
(3) Hitelesítőket csak a
Képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők
feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
23. §
(1) Az ülés vezetője előterjeszti a
napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok
felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes
napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a
Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.
24. §
(1) A Képviselő-testület ülése az ülésen
tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A Képviselő-testület egyszerű
szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek
tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális
időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely
képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv.
46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem
kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével
egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(4) A Képviselő-testület határozattal dönt
a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint
meghatározott esetekben.
(5) A zárt ülésen az
Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
25. §
(1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet
tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a
Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó
tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati
javaslat az indoklással.
(3) A Képviselő-testület ülésére írásos
előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az
érintetteknek.
(4) Kivételes esetben lehetőség van
szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel
elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott
írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
26. §
(1) Az előterjesztések
tartalmi elemei
a) az előterjesztés
témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények,
korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos
információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér
bemutatása,
e) érvek és ellenérvek
az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző
változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az
önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények,
összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat,
vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet,
rendelettervezet indoklása,
k) rendelet tervezetnél
az előzetes hatásvizsgálatról történő tájékoztatás,
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott
tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott
előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.
(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott
előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 25. §-ában, valamint a 26.
§ (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.
27. §
(1) A napirendi pont tárgyalását
megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az
előterjesztő jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet
megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új
információkat kell tartalmaznia.
28. §
(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az
előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az
előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
29. §
Az ülésvezető a vita lezárása után
elsőként a módosító, majd azt követően a határozati javaslatról vagy rendelettervezetről
szóló javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
30. §
(1) A határozati javaslat az írásos vagy a
szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után
megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati
javaslat részei
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő
döntéseknél
ba) a határozat
végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat
végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet tervezet
a rendelet szövegét tartalmazza.
31. §
A jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt
tenni.
32. §
A Képviselő-testület a döntéseit az ülésen
az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített
többséggel hozza.
33. §
(1) Minősített többség, azaz a
megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata
szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50.
§-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési
szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket
határozzon meg.
4.
A Képviselő-testület döntései
34. §
(1) A Képviselő-testület
döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) Rendeletalkotás esetén a
Képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és
részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület
vita nélkül dönt.
35. §
(1) A Képviselő-testület
a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással,
ezen belül:
aa) nem név szerinti
nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt
szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat
jelzése kézfelemeléssel történik. Először az igen szerinti válaszra, majd a nem
szavazatokra, végül a tartózkodásra kell kérni a Képviselő-testületet. Az
összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal
résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének
indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. §
(3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és
működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást
igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával a
jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a
képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A
szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A
nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot,
valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
36. §
(1) A titkos szavazással dönt a
Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt
a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás
lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a
hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen,
nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés
vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a
szavazólap, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a
bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját,
helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra
vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a
nem és tartózkodom szavazat).
A szavazólapokat a szavazást követően a
bizottság megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet
csatolni kell a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
37. §
Az ülés vezetője a 35-36. §-ban
meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek
megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot,
vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
38. §
A Képviselő-testület 37. § szerinti
elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi
sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a
határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
A határozatok jelölése a
következő formában történik:
...........................................
Község Önkormányzat Képviselő-testületének
...../..... (.....
.....) önkormányzati határozata.
39. §
A Képviselő-testület számozott határozata
tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért
felelős személy megnevezését.
40. §
(1) A Képviselő-testület 37. § szerint
elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi
sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a
rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
A rendeletek jelölése a
következő formában történik:
............................
Község Önkormányzat Képviselő-testületének
...../..... (.....
.....) önkormányzati rendelete a
...........................................-ról.
(2) Az önkormányzati rendeletet
a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
A rendelet
kihirdetésének napja a kifüggesztés napja.
(3) Helyben szokásos módnak minősül:
önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.
(4) A község lakosságának széleskörű
tájékoztatása érdekében a (3) bekezdésen túl a rendeletekről tájékoztatást kell
adni a község honlapján, illetve a könyvtárban történő elhelyezéssel.
41. §
(1) A képviselőnek joga van a Mötv. -ben
meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-
és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat
által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet
tevékenységi körével.
(3) A
felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban
kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a
(3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a Képviselő-testület ülésén nyújtják
be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a
válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő
15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a
képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz
elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a
választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül
dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a
felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
42. §
(1) Az ülés vezetője
felel a Képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő
tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők
részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy
személy rendelkezik hozzászólási joggal.
(4) A hozzászólást a 24.
§ (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.
(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a
(2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól
hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok
betartására.
43. §
(1) Amennyiben az ülésen résztvevő,
tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával
megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés
vezetője javasolhatja a Képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15
perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet
egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik
rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a Képviselő-testületnek, hogy
a Képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés
napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az
ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
44. §
(1) A testületi ülésen az elfogadott
napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a
lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.
(2) A testületi ülésen önálló napirendi
ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A
tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre
jogosult személy.
45. §
Az ülés napirendjére tűzött napirendi
pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben
határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező
személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést
bezárja.
5. A jegyzőkönyv
46. §
(1) A Képviselő-testület nyílt és zárt
üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a
jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az
Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre
vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés
követelményét előírja.
47. §
(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi
pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52.
§ (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell
foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a
képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1)
bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy
szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel,
hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a
Képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a
jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a
jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a
jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet
szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében
rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyvet 2
példányban kell készíteni
a) egy példányt a jegyző
kezel (ez az irattári példány),
b) egy példányt meg kell
küldeni elektronikus úton a Somogy Megyei Kormányhivatalnak.
(7) A jegyzőkönyvhöz
csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos
előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv
szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése
alapján
a képviselői indítványokat,
a
képviselői hozzászólásokat,
a képviselői interpellációkat.
48. §
(1) A Képviselő-testület – az e rendelet
24. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának
szükségességéről. A jegyzőkönyvet - ha megválasztásra kerültek - a
jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.
(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében
meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell
gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet
megtekinteni.
(3) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek
naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések
jegyzőkönyveit külön kell köttetni.
IV. Fejezet
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő
közösségek
49. §
(1) Általános
közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
A közmeghallgatás
Képviselő-testületi ülésnek minősül.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt
venni a Képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt
hivatali dolgozó.
(3) A meghirdetés során
meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a
Képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy annak időpontjáról és helyéről a
lakosságot legalább 10 nappal az időpont előtt hirdetmény útján
tájékoztatni kell.
50. §
A közmeghallgatást a polgármester hirdeti
meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a Képviselő-testületi ülés
összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
51. §
(1) A Képviselő-testület közmeghallgatásán
az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként
történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a Képviselő-testületi
ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson
jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a
Képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
52. §
Az ülés vezetője az előre meghirdetett
napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére
egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
53. §
A közmeghallgatásról a jegyző a
Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint jegyzőkönyvet
készít.
V. Fejezet
A települési képviselő
54. §
A települési képviselő
eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
55. §
(1) A települési képviselő Csoma Község
egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit. A települési
képviselő a Mötv.-ben foglaltakon kívül köteles:
- képviselőhöz méltó magatartást
tanúsítani, a képviselőtestület és szervei tekintélyének, jó hírnevének
megőrzését munkájával segíteni,
- kapcsolatot tartani
választóival, tájékoztatni őket a képviselőtestület döntéseiről,
rendezvényeiről,
- lehetőség szerint részt venni
az önkormányzat rendezvényein,
56. §
(1) A képviselő-testület döntéshozatalából
történő kizárásra az Mötv.-ben meghatározott szabályok az irányadók.
(2) A képviselő köteles a napirendi pont
tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni
személyes érintettségét.
(3) A személyesen érintett képviselő –
érintettségének jelzése mellett - bejelenti, hogy az adott döntéshozatalban nem
kíván részt venni. Képviselő-testület ezt követően dönt a képviselő
döntéshozatalból történő kizárásáról.
(4) A személyes érintettség bejelentésére
vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását
követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását
rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe
tartozik.
(5) A bizottság eljárása során biztosítja
az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(6) A bizottság eljárásának lefolytatása
után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén
előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen
érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
(7) A személyes érintettséget bejelenteni
elmulasztó képviselő tárgyhavi tiszteletdíja megvonásra kerül.
57. §
(1) Összeférhetetlenség megállapítására
irányuló kezdeményezés esetén, a polgármester az erre irányuló írásban
benyújtott indítványt 8 napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti
kivizsgálás végett, és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja.
Felkéri egyben, az érintett képviselőt, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az
összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak
megszüntetését.
(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség
megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről
szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt
határidőn belül átadta, az Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást
megszünteti.
(3) A továbbiakban a bizottság tagját
érintő összeférhetetlenségi eljárásra az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell
alkalmazni.
VI. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
58. §
A Képviselő-testület
szervei:
a) a polgármester
(alpolgármester),
b) a Képviselő-testület
bizottsága,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati
hivatal,
e) a társulás.
1. A polgármester
és az alpolgármester
59. §
(1) A polgármester főállású
tisztségviselő.
60. §
(1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában
meghatározott feladatokon túli további feladatai
a) segíti a Képviselő-testület tagjainak
testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző
Képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal,
valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadóórája: minden hét
hétfői nap 8-10 óra.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e)
pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a
kiadmányozás rendjét.
61. §
(1) Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség
vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott
döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek, a
polgármester átruházott hatásköreit a 2
melléklet tartalmazza
(2) A polgármester dönthet a
Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti
időszakban felmerül, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó
következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő
pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete
alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás
megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás
esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása
érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében,
ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
62. §
(1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi
megbízatású alpolgármestert választ a képviselők közül.
(2) Az alpolgármester a feladatait a
polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által
meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
(3) A képviselő-testület a társadalmi
megbízatású alpolgármester számára hétfői napokon 16 és 17 óra közötti
időszakban, és időtartamban állapítja meg a munkarendet és az ügyfélfogadás
időtartamát
2.
A Képviselő-testület bizottságai
63. §
A Képviselő-testület feladatainak
eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat
létre.
64. §
(1)A Képviselő-testület állandó
bizottsága:
- Ügyrendi Bizottság
(2) Az Ügyrendi Bizottság:tagjainak
száma 3 fő képviselő testületi tag
65. §
(1) A bizottság működésének
szabályaira az Mötv. 57.-61 §-ait kell alkalmazni.
(2) A bizottság részletes működésére a
képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A bizottság működésének ügyviteli
feladatait a Közös
Önkormányzati Hivatal ( a továbbiakban
Hivatal) látja el.
66. §
(1) Az Ügyrendi
Bizottság feladat- és hatásköre különösen:
a) közreműködik
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatában,
javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására,
b) vizsgálja
a hatályban lévő Szervezeti és Működési Szabályzat hatályosulását,
c) figyelemmel
kíséri az önkormányzat szerveit működésük szabályszerűsége tekintetében,
d) titkos szavazás lebonyolítása,
e) Összeférhetetlenségi és méltatlansági
eljárás lebonyolítása,
(2) Az Ügyrendi
Bizottság ellátja továbbá a vagyonnyilatkozat nyilvántartással és ellenőrzéssel
kapcsolatos feladatokat, ennek keretében feladata:
- képviselők és a polgármester
vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,
- a vagyonnyilatkozatok
nyilvántartása,
- a vagyonnyilatkozatok olyan
kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,
- a vagyonnyilatkozat tételi
kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a
képviselő-testület hivatalán keresztül,
- a vagyonnyilatkozattal
kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
- a képviselő felszólítása (a
saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok
írásbeli bejelentésére,
- a felszólításra szolgáltatott
azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli
törlése,
- a vagyonnyilatkozattal
kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő
ülésén való tájékoztatása.”
3. A jegyző
67. §
(1) A jegyző kiemelt
feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a
Képviselő-testületnek a Képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról,
azok változásairól;
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a
bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól;
c) gondoskodik a
hivatali dolgozók továbbképzéséről;
d) biztosítja az
önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését;
e) a képviselő-testület döntéseiről
nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás
formájában;
f) a bizottság
döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet;
g) rendszeresen áttekinti az
képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való
harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a
polgármestert;
h) gondoskodik a módosított
képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
68. §
(1) A jegyző gondoskodik
a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
Az alkalmazható
kihirdetési módok:
a) kötelező jelleggel az
önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
b) nem kötelező jelleggel, könyvtárban, történő kihelyezés.
(2) A 38. § -ban
meghatározott határozat-nyilvántartás formái
a) a határozatok
nyilvántartása sorszám szerint,
b) a határozat-kivonatok
nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,
c) a határozatok
betűrendes nyilvántartása,
d) a határozatok
határidő nyilvántartása.
(3) A 40. §-ban
meghatározott rendelet-nyilvántartás formái
a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint,
a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító
rendeletekre való hivatkozással,
b) rendeletek sorszám
szerint, növekvő sorrendben,
c) rendeletek betűrendes
nyilvántartása.
69. §
(1) A jegyző kinevezése az Mötv 82. §
alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Hivatal
székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége,
illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap
időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Hivatal olyan
köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek
megfelel.
(3) Amennyiben hat hónapon belül a
polgármester nem nevez ki, illetve közös önkormányzati hivatal esetében az
érintett polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt a kormányhivatal vezetője
ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak
megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek
megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. A jegyzői
feladatok ellátására szóló kinevezés az új jegyző kinevezéséig
tart.
4. A Közös
Önkormányzati Hivatal
70. §
(1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. §
(1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott
hivatal neve: Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Hivatal alapvető feladatait
az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja
alapján polgármester is meghatároz. A
Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört
állapít meg. A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési
szabályzata tartalmazza.
(4) A Hivatal belső
szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási
rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6) bekezdése pontja figyelembe
vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
5. Társulás
71. §
(1) Az önkormányzat
feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása
érdekben társulásokban vesz részt.
(2) Az önkormányzat a
társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban
határozza meg.
(3) A társulásokban az önkormányzatot
a társulási megállapodásban foglaltak szerint a polgármester, vagy a
képviselő-testület által delegált képviselők képviselik.
(4) Az
Önkormányzat más települési önkormányzatokkal az alábbi feladatok közös
ellátására társult:
- a szociális és gyermekjóléti
feladatok ellátására,
- munka- és tűzvédelmi
feladatok ellátására
- a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási feladatok közül a hulladékgazdálkodási rendszer
létesítésére és működtetésére és a hulladékszállító eszközök beszerzésére
(5)Az önkormányzat az (1) bekezdésben
meghatározott feladatok ellátására az alábbi jogi személyiségű társulásokban
vesz részt:
a) Igal és Környéke Alapszolgáltatási
Központot Fenntartó Társulás (székhelye: Igal)
b) Somogy Megyei Önkormányzati Társulás (székhelye:
Kaposvár)
c) Kaposmenti Hulladékgazdálkodási
Önkormányzati Társulás (székhelye: Kaposvár)
VII. Fejezet
A Képviselő-testület gazdasági programja
72. §
(1) A Képviselő-testület a megbízatásának
időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének
elkészítéséről, valamint a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester
gondoskodik.
VIII. Fejezet
Záró rendelkezések
74. §
(1) Ez a rendelet a
kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az 5/2015. (III. 20.)
önkormányzati rendelet a Képviselő-testület Szervezeti és Működési
Szabályzatáról.
Csoma, 2020. december 17.
Molnár Edit
Kaposvölgyiné Dr. Hangyál Margit
Polgármester Jegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet kihirdetése Csoma
Községben 2020. december
17. napján, csütörtökön 14 órakor megtörtént.
Kaposvölgyiné Dr. Hangyál Margit
Jegyző
1. melléklet az 5/2020. (III. 3.)önkormányzati rendelethez
Önkormányzat által ellátott feladatok
Az államháztartásról
szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 180. §
rendelkezéseinek megfelelően Csoma Község Önkormányzat a
törzskönyvi nyilvántartásban 2019.
október 31-én nyilvántartott, alaptevékenységére vonatkozó adatait a
kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok
osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendeletben kihirdetett, 2020. január 1-jétől
érvényes, alaptevékenység besorolási kódváltozás miatt, a következők szerint
határozom meg:
A Csoma
Község Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános
igazgatási
tevékenysége
013320 Köztemető-fenntartás és - működtetés
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
076062 Település-egészségügyi feladatok
081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével,
oktatásával
összefüggő működtetési
feladatok
092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével,
oktatásával
összefüggő működtetési
feladatok
104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
107052 Házi segítségnyújtás
107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás
2. melléklet az 5/2020. (III. 3.)önkormányzati rendelethez
Polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke:
-
születése támogatás megállapítása,
-
temetési támogatás megállapítása,
-
óvodáztatási támogatás megállapítása,
-
beiskolázási segély megállapítása,
-
karácsonyi támogatás megállapítása
Csoma Község
Önkormányzata
BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT
A MINŐSÍTETT ADATOK VÉDELMÉRE
Érvényes: 2020.01.01-től
Készült
a GY & GY” PERFEKT AUDIT Kft mintaszabályzata felhasználásával.
Ez
a szabályzat szerzői jogi védelem alatt áll, arról való másolat készítése
tilos! A szabályzat másolása és jogtalan
felhasználása bűncselekményt képez
biztonsági szabályzat a minősített adatok védelmére
A minősített adat védelméről szóló 2009.
évi CLV. törvény[1]és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat
kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet[2]alapján a minősített adatok védelmét a következők szerint szabályozom, illetve
határozom meg:
E szabályzat
célja, hogy meghatározza a minősített adatok védelmére meghatározott helyi
feladatokat, jogokat és kötelezettségeket, a minősített adat hivatalban történő
kezelésének, őrzésének szabályait.
A helyi
önkormányzatoknál az önkormányzati vezetők, illetve tisztségviselők minősítési jogkörrel nem rendelkeznek,
hanem csak adott esetben gyakorolhatják a minősített adattal való rendelkezési
jogkörök közül a minősítő döntésétől függően pl.: a betekintés, a birtokban
tartás vagy a feldolgozás vagy felhasználás jogát.
E szabályzat hatálya
kiterjed: CsomaKözség Önkormányzatra,
a hivatali szervezet
vezetőjére, valamint arra a személyre, akinek a minősített adatot a minősítő
rendelkezése alapján az állami vagy közfeladat ellátása érdekében
hozzáférhetővé tették, a biztonsági vezetőre, a titkos ügykezelőre, illetve a
megismerési és betekintési engedéllyel rendelkezőre.
A jegyző felelős a minősített adat megőrzését biztosító személyi és
tárgyi feltételek megteremtéséért, minősített adatok védelmi rendszerének
adminisztratív, személyi biztonsági, technikai, fizikai, kommunikációs,
ellenőrzési és felügyeleti elemeken nyugvó kiépítéséért és működtetéséért, a
titkos ügykezelő oktatásának, vizsgázásának megszervezéséért, a biztonsági
vezető kinevezéséért.
Aki minősített adat
birtokába juthat, az az adat védelmére vonatkozó szabályokat megismerni és az
előírásokat megtartani köteles.
A jegyző feladat, és hatáskörében eljárva
adat minősítésére nem jogosult.
1. A
titokbirtokos szerv vezetőjének feladata és hatásköre
A
jegyző (a titokbirtokos szerv vezetője):
-
gondoskodik a minősített adat
védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, a minősített adatok védelmi
rendszerének adminisztratív, személyi biztonsági, technikai, fizikai,
kommunikációs, ellenőrzési és felügyeleti elemeken nyugvó kiépítéséről és
működéséről;
-
a minősített adatkezelés ellátására
titkos ügyiratkezelőt jelöl ki;
-
felelős azért, hogy a titkos
ügykezelői munkakörben foglalkoztatott személyek a kinevezésük előtt a
minősített adat védelméről szóló törvény és végrehajtási rendelete ismeretéből,
gyakorlati alkalmazásából oktatásban részesüljenek és vizsgát tegyenek,
-
a minősített adatkezelési feladatok
irányítására kinevezi a biztonsági vezetőt;
-
biztosítja, hogy a minősített adat
útja hitelesen követhető, a szabályok megsértése esetén a felelősség
megállapítható legyen;
-
minősített adat elvesztéséről,
illetéktelen személy által történő megismeréséről haladéktalanul és egyidejűleg
tájékoztatja a minősítőt.
A jegyző a minősített adattal
korlátozottan rendelkezhet.
Ennek keretében gyakorolja:
-
a betekintés,
-
a birtokban tartás,
-
a minősített adat másolásának,
sokszorosításának,
-
a betekintés engedélyezésének,
-
a minősített adat feldolgozásának,
felhasználásának jogát.
Biztonsági vezető az lehet, aki legalább
felsőfokú iskolai végzettséggel, a minősített adatok kezelésének vagy
védelmének területén szerzett legalább egy év szakmai gyakorlattal, a kezelt
minősített adatok minősítési szintjének megfelelő szintű személyi biztonsági
tanúsítvánnyal rendelkezik, aláírta a titoktartási nyilatkozatot. A biztonsági
vezető köteles a biztonsági vezetők részére tartandó képzésen és továbbképzésen
részt venni.
Biztonsági vezetőnek a minősített adatot
kezelő szervnél csak a hivatallal köztisztviselői jogviszonyban álló személyt
lehet kinevezni.
Biztonsági vezetői feladat megbízási
szerződés alapján nem látható el.
-
A jegyző átruházott hatáskörében
eljárva utasítási joggal gyakorolja az őt erre a feladatra kinevező vezető
minősített adat védelmére vonatkozó jogosítványait.
Ennek
keretében a biztonsági vezető a számára e rendeletben meghatározott feladatok
végrehajtásával és koordinálásával ellátja a személyi, fizikai és
adminisztratív biztonságra vonatkozó szabályok alkalmazásának helyi
felügyeletét.
-
Intézkedik a minősített adat
védelmére vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív biztonsági rendelkezések
megtartásának minden év február 28-ig, jegyzőkönyv felvétele mellett történő
ellenőrzéséről és az előző évben a minősített adatot kezelő szervhez érkezett
vagy ott készített minősített adatok iratforgalmi statisztikájának minősítési
szintenkénti bontásban történő elkészítéséről. Az ellenőrzés kiterjed a
minősített adatot kezelő szervnél kezelt minősített adat felhasználására és
tárolására.
-
Minden év március 10-ig intézkedik
a NATO, NYEU, valamint az EU és az EU intézményei minősített adatai
tekintetében lefolytatott éves ellenőrzés eredményének és a minősített adatot
kezelő szervhez érkezett vagy ott készített NATO, NYEU, valamint az EU
minősített adatok iratforgalmi statisztikájának minősítési szintenkénti
bontásban a NATO-NYEU Központi Nyilvántartó, valamint az EU Központi
Nyilvántartó részére történő megküldéséről.
-
Minden év március 31-ig intézkedik
a nemzeti minősített adatok tekintetében lefolytatott éves ellenőrzés
eredményének és az előző évben a minősített adatot kezelő szervhez érkezett nemzeti
minősített adatok iratforgalmi statisztikájának (minősítési szintenkénti
bontásban) a Nemzeti Biztonsági Felügyeletre történő megküldéséről. Az
iratforgalmi statisztika mintáját a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a honlapján
és a Miniszterelnöki Hivatal honlapján közzéteszi.
-
Gondoskodik arról, hogy a titkos
ügykezelő naprakész és pontos információval rendelkezzen a minősített adatot
kezelő szervnél érvényes személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező
személyekről.
A
jegyző a minősített adatok kezelésére, meghatározott feladatok ellátására
titkos ügykezelőt (szükség esetén ugyanolyan alkalmazási feltételeknek
megfelelő helyettest) bíz meg.
Titkos ügykezelő a hivatal azon
alkalmazottja lehet, aki legalább középfokú iskolai végzettséggel, a kezelt
minősített adatok minősítési szintjének megfelelő szintű személyi biztonsági
tanúsítvánnyal és felhasználói engedéllyel rendelkezik, aláírta a titoktartási
nyilatkozatot, a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezések, így
különösen a minősített adat védelméről szóló törvény és e rendelet ismeretéből,
gyakorlati alkalmazásából sikeres vizsgát tett, továbbá erre a feladatra a
munkáltatói jogkört gyakorló vezető írásban kinevezi.
-
a minősített adat átvétele,
minősített küldemény felbontása,
-
a minősített adat iktatása,
tárolása,
-
a minősített adat szerven belül
történő átadása és visszavétele,
-
a minősített adat szerven kívüli
továbbításának előkészítése,
-
a felhasználói jogosultság
megszűnése esetén a minősített adat visszavétele,
-
a minősített adat kezeléséhez szükséges
iratkezelési segédletek főnyilvántartó könyvben történő nyilvántartásba vétele
és megnyitása,
-
a minősített adat belföldre,
valamint külföldre történő továbbításához szükséges iratkezelési feladatok
végrehajtása,
-
a minősített adat birtokban
tartása,
-
a minősített adatot tartalmazó
adathordozó megsemmisítésének előkészítése és az abban való részvétel.
Ha
biztonsági vezetőnek a jogviszonya megszűnik, vagy más okból legalább 50 napig
távol van, a biztonsági vezetői feladatok ellátásával kapcsolatos teendőket,
okmányokat és eszközöket a titkos ügykezelő útján a kinevezett utódjának, ennek
hiányában a minősített adatot kezelő szerv vezetője által kijelölt személynek jegyzőkönyv
felvétele mellett tárolás céljából átadja.
A
titkos ügykezelő a kinevezésének megszűnése esetén a titkos ügykezelői
feladatok ellátásával kapcsolatos teendőket, okmányokat és eszközöket
utódjának, a helyettesítésére kijelölt személynek, ezek hiányában a biztonsági
vezetőnek vagy a biztonsági vezető által kijelölt személynek jegyzőkönyv
felvétele mellett átadja.
A
minősített adat kezelése a Hivatalban a nem minősített adatkezelés rendszerére
építve, de attól szervezetileg és fizikailag elkülönítve történik.
A minősített adat kezelése nem történhet a
nem minősített adatkezeléssel azonos helyiségben, illetőleg azt nem végezhetik
a nem minősített adatok kezelésre feljogosított személyek.
A
minősített adat megismerésére az a személy jogosult, aki megismerési
engedéllyel rendelkezi.
A
megismerési engedély kiadásáról az érintett kérelmére a minősítő 15 napon belül
határoz. A megismerési engedély kiadását a minősítő megtagadja, ha az adat
megismerése a minősítés alapjául szolgáló közérdek sérelméhez vezet. A
megismerési engedély megtagadását a minősítőnek indokolnia kell.
Minősített
adatot csak az a személy használhat fel, akinek ez állami vagy közfeladat
ellátása érdekében indokolt, és aki - törvényben meghatározott kivétellel -
rendelkezik
a)
érvényes és a felhasználni kívánt adat minősítési szintjének megfelelő személyi
biztonsági tanúsítvánnyal,
b)
titoktartási nyilatkozattal, valamint
c)
felhasználói engedéllyel.
A
„Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű minősített adat állami vagy
közfeladat ellátásához szükséges felhasználása esetén a felhasználó
titoktartási nyilatkozatot tesz, és felhasználói engedéllyel kell rendelkeznie.
A jegyző,
intézményvezető, valamint a biztonsági vezető felhasználói engedély nélkül
jogosult a feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adatra vonatkozó
rendelkezési jogosultságok gyakorlására.
A
minősített iratot a nyílt irattól elkülönítetten kell kezelni és őrizni, a
nyilvántartáshoz külön könyvet kell használni, kivéve azokat az iratokat,
amelyek esetén az együttes nyilvántartás és kezelés az ügy elintézéséhez
szükséges.
A minősített irattal együtt kezelt nyílt iraton a
minősített irat iktatószámát fel kell tüntetni és a minősített irattal együtt
irattározni. Eltérő minősítésű csatolt iratok esetén mindig a magasabb
minősítési foknak megfelelő szabályokat kell alkalmazni.
A minősített irat ügykezeléséhez használt könyvet,
naplót, füzetet a főnyilvántartási könyvbe kell bejegyezni.
Az iktatás minden év január 1-jén 1-es főszámmal kezdődik
és a naptári év végéig emelkedő számmal folytatódik. A titkos ügykezelő az
azonos tárgyban, ugyanabban az ügyben érkezett vagy készített újabb adatot az
illető főszám 1-től növekvő alszámára iktatja. Amennyiben más tárgyban érkezett
vagy készült az újabb adat, akkor azt iktatókönyv következő főszámára iktatja.
Az
aktuális év iktatókönyvben történő lezárása az aktuális év utolsó munkanapján
az utolsó főszámra történt iktatás után - a papír alapú iktatókönyvben az
utolsó főszámot követő aláhúzással, keltezéssel, aláírással és hivatalos
bélyegző lenyomatának elhelyezésével, iratkezelési szoftver alkalmazása esetén
a lezárást követő főszámra történő iktatás kizárásának biztosításával -
történik.
A titkos ügykezelők részére a minősített
adathordozók tárolására és kezelésére biztosított helyiségben illetéktelen
személyek csak a jegyző/hivatalvezető engedélyével tartózkodhatnak.
Bizalmas,
vagy ennél magasabb minősítésű szintű iratot kizárólag az I. vagy II. osztályú
biztonsági zónában lehet tárolni és felhasználni.
A
korlátozott terjesztésű minősítésű irat biztonsági területen kívül adminisztratív
zónában is felhasználható és ezen belül zárható irodabútorban, lemezszekrényben
is tárolható.
Minősített adathordozó tárolása a jegyző szobájában
elhelyezett lemezszekrényben történhet. A minősített adathordozó tárolására
használt lemezszekrényt csak jegyző/hivatalvezető, a biztonsági vezető, a
titkos ügyiratkezelő nyithatja ki. A jegyző/hivatalvezető, a titkos ügykezelő,
illetve annak helyettesének együttes távolléte esetén gondoskodni kell arról,
hogy a minősített adathordozó tárolására használatos lemezszekrényhez,
illetőleg annak kulcsaihoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.
A helyiséget a fokozott védelemhez szükséges
riasztóberendezéssel, vagy vasráccsal, illetőleg füst- és tűzjelzővel kell
felszerelni.
Mind a titkos ügykezelésre szolgáló helyiség, mind a
lemezszekrény esetében az azok zárjaihoz használt kulcsok további másolása
tilos.
Minősített
adatot tartalmazó küldemény más szerv részére történő belföldi továbbítása csak
a titkos ügykezelőn keresztül történhet. A továbbításra külső kézbesítőkönyvben
vagy futárjegyzéken dokumentálva kerülhet sor. A titkos ügykezelő a továbbítás
tényét az iktatókönyvben rögzíti.
A külső
kézbesítőkönyv vagy futárjegyzék tartalmazza:
– a
minősített adat iktatószámát és példánysorszámát,
– a
minősítési szintet,
– a
címzettet,
– az
átadás keltét,
– az
átadás tényének igazolását az átvevő nevének és saját kezű, dátummal ellátott
aláírásának feltüntetésével, továbbá a küldeményt átvevő szerv hivatalos
bélyegzőjének lenyomatát.
A titkos
ügykezelő a külső kézbesítőkönyvvel vagy futárjegyzékkel együtt átadja a lezárt
és a lezárás helyén a minősített adatot kezelő szerv hivatalos bélyegzőjével
ellátott küldeményt a személyes kézbesítőnek vagy a futárnak. A személyes
kézbesítő vagy a futár a külső kézbesítőkönyvben vagy a futárjegyzéken aláírás
ellenében adja át a küldeményt az átvételre jogosult személynek.
A szabályzat 2020.01.01 napon lép
hatályba.
A szabályzatot hatálybalépésével egyidejűleg,
illetve azt követően a megbízatásának időpontjához igazodóan a biztonsági vezető, a titkos ügyiratkezelő
és a helyettese köteles megismerni, mely tényt aláírásukkal igazolnak.
Csoma,
2020. január 1.
Molnár
Edit
Csoma
Község Önkormányzat
polgármestere
Kaposvölgyiné
Dr. Hangyál Margit
Nagyberki Közös Önkormányzati
Hivatal
jegyzője
Megismerési nyilatkozat
A
biztonsági szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az
abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.
|
Név |
Beosztás |
Kelt |
Aláírás |
|
Kaposvölgyiné
Dr. Hangyál Margit |
jegyző |
|
|
|
Molnár
Edit |
polgármester |
|
|
|
Tóth
László |
alpolgármester |
|
|
|
Tormási
István |
igazgatási
főmunkatárs |
|
|
|
Kreizer-Gulyás
Szabina |
pénzügyi
vezető, pénzügyi ügyintéző |
|
|
|
Zelendné
Lukácsa Anikó |
pénzügyi
ügyintéző, pénztáros |
|
|
|
Bán
Beatrix |
pénzügyi
ügyintéző, pénztáros |
|
|
|
Fényes-Terdi
Nikoletta |
pénzügyi
ügyintéző |
|
|
|
Tóth
Edit |
adóügyi
ügyintéző |
|
|
|
Deák
Tünde |
titkársági
ügyintéző, pénztáros |
|
|
|
|
|
|
|
[1]Módosította:
2016. évi CXVI. törvény
[2]Módosította:
243/2016. (VIII. 17.) Korm. rendelet
