Eredeti oldal
NYILVÁNOS ADATOK
2. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok » A szerv alaptevékenysége, feladat- és hatásköre

1. A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend, az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat hatályos és teljes szövege

Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy rögzítse a Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatal adatait, szervezeti felépítését, a vezető és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait.

A Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatal — saját hatáskörében — figyelembe véve a költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzata tartalmára vonatkozó előírásokat a következők szerint határozza meg a Szervezeti és Működési Szabályzatát.

I. A Közös Önkormányzati Hivatal azonosító adatai, jogállása

1.A hivatal megnevezése

Nagyberki Közös  Önkormányzati Hivatal

2.A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 7255 Nagyberki, Újváros u. 1.

3. A Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló jogszabály

A Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról a hivatalt létrehozó önkormányzatok Megállapodást kötöttek.

 A Megállapodást Nagyberki Község Önkormányzat képviselő-testülete a 141/2012 (XII. 20.) határozatával, Kercseliget Község Önkormányzat képviselő-testülete a 69/2012 (XII. 11.) határozatával  Szabadi Község Önkormányzat képviselő-testülete a 69/2012 (XII. 21.) határozatával  Csoma Község Önkormányzat képviselő-testülete a 75/2012 (XII. 13.) határozatával fogadta el.

 A Közös Önkormányzati Hivatalt Nagyberki  Község Önkormányzat Képviselőtestülete a 142/2012. (XII. 20.) határozatával, Kercseliget Község Önkormányzat képviselő-testülete a  70/2012 (XII. 11,) határozatával Szabadi Község Önkormányzat képviselő-testülete a  70/2012 (XII. 21,) határozatával Csoma Község Önkormányzat képviselő-testülete a  76/2012 (XII. 13,) határozatával elfogadott Alapító Okirattal alapította.

4. Az alapításra vonatkozó adatok

-Törzskönyvi azonosító száma: 807294

-Az alapító okirat kelte: 2012. december 31.

-Az alapítás időpontja: 2013. január 01.

-Adószáma: 15807298-1-14

-KSH statisztikai számjele: 15807298-8411-325-14

 A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátandó közfeladat: a Mötv. 84. S. (1) bekezdése szerint az önkormányzatok és szerveik működésével, valamint az önkormányzati és államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása; a Hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

 A Közös Önkormányzati Hivatal működési köre: a Közös Önkormányzati Hivatalt alapító önkormányzatok illetékességi körére terjed ki.

A Közös Önkormányzati Hivatal irányító szervének neve:

Nagyberki Község  Önkormányzat Képviselő testülete

Székhelye: 7255 Nagyberki, Újváros u. 1.

5. A Közös Önkormányzati Hivatal jogállása

A Közös Önkormányzati Hivatal jogállását az Mötv., határozza  meg.

A Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési szerv, jogi személyiséggel rendelkezik.

A Hivatal gazdálkodási besorolása: saját gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv, ahol a gazdálkodási feladatokat az önkormányzati hivatal látja el.

A Hivatal költségvetési elszámolási számlaszáma: 11743002-15807298-00000000                   

A Hivatal számlavezetője: OTP Nyrt (Kaposvár, Széchenyi tér 1.

6. A Közös Önkormányzati Hivatal gazdálkodása, hozzá rendelt más költségvetési szervek

A Közös Önkormányzati Hivatal rendelkezik valamennyi, a költségvetésében szereplő előirányzattal, azaz az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31. ) Kormányrendelet 7. (l) bekezdés a) és b) pontokban meghatározott előirányzatokkal.

Az irányító szerv által a gazdálkodását tekintve a hivatalhoz rendelt más költségvetési szervek - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 3 1 . ) Korm. rendelet 13. (1) bekezdés i) pontja alapján — nincsenek: a Közös Hivatal gazdálkodó szervezetek tekintetében alapítói, tulajdonosi jogokat nem gyakorol.

 A Közös Önkormányzati Hivatal ellátja:  a Nagyberki község Önkormányzat, az önkormányzat intézményei (Manó Tanoda Óvoda, Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatal valamint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési szervek pénzügyi- gazdálkodási feladatait.

A Közös Önkormányzati Hivatal ellátja Kercseliget Község Önkormányzata és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat pénzügyi- gazdálkodási feladatait.

A Közös Önkormányzati Hivatal ellátja Szabadi Község Önkormányzata pénzügyi- gazdálkodási feladatait.

A Közös Önkormányzati Hivatal ellátja Csoma Község Önkormányzata pénzügyi- gazdálkodási feladatait.

 

A Közös Hivatal működésének forrásai a költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulások, valamint a létrehozó önkormányzatok lakosságszámarányos működési hozzájárulásai, mint átvett pénzeszközök.

A Közös Önkormányzati Hivatal költségvetése a hivatal székhelyéül szolgáló önkormányzat összevont költségvetésének része, előirányzatai az önkormányzati rendeletben — mint költségvetési szervnek — elkülönítetten szerepelnek.

A Közös Önkormányzati Hivatal költségvetését, beszámolóját a Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok fogadják el.

7. A Közös Önkormányzati Hivatal feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság

Alapításkor a Közös Önkormányzati Hivatal feladatellátását szolgáló vagyon az alapító önkormányzatok tulajdona.

A Közös Önkormányzati Hivatal a működése során keletkezett vagyonnal a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint gazdálkodik. Gazdálkodása során figyelembe kell venni a költségvetési rendelet, az önkormányzati vagyonrendelet és egyéb belső szabályozások előírásait.


8. A Közös Önkormányzati Hivatal megszüntetése

A Közös Önkormányzati Hivatal megszüntetése az alapítók joga. A megszüntetésről az alapítók határozattal döntenek,

9. A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos bélyegzői

A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos bélyegzőinek lenyomatát, valamint a bélyegzőhasználati rendet külön belső szabályzat tartalmazza.

10. A kötelező szabályozások

A Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője felelős a Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési szervként való működéséből fakadó - a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. S (2) bekezdésében meghatározott - belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért, A szabályzatok az SZMSZ függelékét képezik. A szabályzatok felsorolását az SZMSZ 7. sz. melléklete tartalmazza.

 

II. Az ellátandó feladatok

1. Ellátandó alaptevékenységek

A Hivatal általános feladatai:

a.)             az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével, és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása,

b.)             közreműködés az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

A Közös Önkormányzati Hivatal az l. számú mellékletben meghatározott kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységeket látja el.

2. Vállalkozási tevékenység

A Közös Önkormányzati Hivatal az Alapító Okirat alapján vállalkozási tevékenységet nem folytat.

 


III. A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése és működésének rendje

1. A hivatal szervezeti felépítése

A hivatal engedélyezett létszámkerete: 8 fő.

a)      Ebből önkonnányzati köztisztviselő: 8 fó

 

A Hivatal élén határozatlan időre kinevezett jegyző áll. A jegyző a Hivatal vezetője, aki szakmailag felelős a Hivatal működéséért. Tevékenysége során felelős a közérdeknek és a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan és igazságos, a színvonalas ügyintézés szabályainak megfelelő ellátásáért.

Az alapító önkormányzatok a Hivatalban aljegyzőt nem foglalkoztatnak.

A hivatal egységes szervezetként működik.

A hivatali székhelye Nagyberkiben működik.

A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti ábráját a 3. számú melléklet tartalmazza.

1.1* A székhely szerepe a Közös Önkormányzati Hivatal működésében

A polgármester a Közös Önkormányzati Hivatalt saját hatáskörben irányítja.

A polgármester a hivatal irányításával kapcsolatban a következő feladatokat látja el:

a)      a polgármester a hivatalt a képviselő-testület döntései figyelembevételével irányítja

b)     a jegyző javaslatának figyelembevételével határozza meg a hivatal feladatait: az önkormányzati munka szervezésével kapcsolatban, az önkormányzati tevékenységhez kötődő döntés előkészítéssel összefüggésben az önkormányzati döntések végrehajtásával kapcsolatban.

c)      a jegyző javaslatára javasolja, hogy a hivatalt létrehozó önkormányzatok módosítsák a hivatal működtetésére vonatkozó megállapodásuk azon részeit, melyek a hivatal létszámára, illetve belső szervezeti tagozódására az ügyfélfogadásra vonatkozik,

d)     a hivatal működésére vonatkozó megállapodással összhangban előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

A polgármester:

a)      ellenőrzi, hogy a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a működés tényleges rendje az önkormányzati döntésnek megfelel-e.

b)     a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, egyes ügyekben a kiadmányozás teljes-, vagy rész jogát a hivatal dolgozóira átruházhatja,

c)      a közös hivatal létrehozásában résztvevő önkormányzatok polgármestereivel együtt közösen gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,

d)     a jegyző feletti egyéb munkáltatói jogokat a közös hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere gyakorolja.


1.2. A jegyző által ellátottfeladat- és hatáskörök

A jegyző főbb feladat- és hatásköre:

a)         jegyző vezeti a Közös Önkormányzati hivatalt,

b)         dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,

c)         gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, koordinálja a köztisztviselők kötelező továbbképzését, ellátja a köztisztviselők teljesítményértékelését

d)         gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

e)         tanácskozási joggal vesz részt a közös hivatalt létrehozó képviselő-testületek, a képviselő-testületek bizottságának ülésén, e feladatát megbízottjára ruházhatja,

f)          a közös hivatalt létrehozó képviselő-testület megállapodása alapján személyes részvételével, vagy megbízottja útján biztosítja az egyes településeken történő ügyfélfogadást

g)         jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő,

h)         évente beszámol a képviselő-testületeknek a hivatal tevékenységéről,

i)          döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

j)          dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

k)         dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,

l)          a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

m)      eljár birtokvédelmi ügyekben,

n)         egyezséget létrehozására tesz kísérletet vadkár ügyben

o)         előkészíti az önkormányzati rendelet tervezeteket és belső szabályzatokat, gondoskodik az önkormányzati rendeletek Nemzeti Jogtárba való feltöltéséról és a jegyzőkönyvek törvényességi-felügyeleti kontrolljáról

p)         eljár kifogásokkal, panaszokkal, ügyészséggel kapcsolatos ügyekben

 

1.3. A hivatali dolgozók és a munkaköri feladatok csoportosítása

Az egyes munkakörök tekintetében a feladat-és hatáskör gyakorlásának módját a belső szabályzatok, utasítások, illetve a munkaköri leírás adja meg.

2.1. Pénzügyi-gazdálkodásifeladatok

E munkakörben dolgozók feladatai:

a) költségvetési gazdálkodással kapcsolatos feladatok:

 igény esetén a költségvetési koncepció összeállításával kapcsolatos teendők,  a költségvetési rendelet megfelelő tartalmi- és szerkezeti összeállítása, a hatályos jogszabályoknak való megfelelés biztosítása,  az éves zárszámadási rendelet és előterjesztés megfelelő tartalmi- és szerkezeti összeállítása, a hatályos jogszabályoknak való megfelelés biztosítása  a költségvetési rendeletmódosítások előkészítése, a központi előirányzat-módosításból fakadó helyi rendeletmódosítási kötelezettség nyilvántartása, nyomon követése,  az állami támogatások igénylése, és a támogatásokkal való elszámolás,


b) működéssel kapcsolatos pénzügyi, bonyolítási feladatok:  a pénzintézeten keresztül történő pénzforgalom bonyolítása,  a készpénzforgalom bonyolítása,  a szállítókkal és a vevőkkel kapcsolatos feladatok ellátása,  főkönyvi könyvelési feladatok,  analitikus könyvelési feladatok,  egyes pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlása a belső szabályzat szerint,  személyi juttatások, a járulékok kifizetésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok,  egyes munkaügyi nyilvántartási feladatok,  vagyonhasználattal„ és hasznosítással kapcsolatos feladatok, a beruházások és felújítások pénzügyi lebonyolítása,

A pénzügyi-gazdálkodáshoz tartozó munkakörök- a munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök

Munkakörök és létszámok  pénzügyi-gazdálkodási ügyintéző: 3 fő

pénzügyi ügyintéző: 1 fó

Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök:

a) gazdálkodási ügyintéző feladatai:  a költségvetési tervezési feladatok,   éves beszámolási feladatok,       információszolgáltatás, az állami forrásokkal kapcsolatos feladatok,  előirányzatokkal kapcsolatos feladatok,  a folyamatos gazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó feladatok,  vagyonrendelettel kapcsolatos feladatok,  leltározással kapcsolatos feladatok,  selejtezéssel kapcsolatos feladatok,  költségvetéssel és beszámolással kapcsolatos feladatok,

b)pénzügyi ügyintéző:

a kontírozási tevékenységet megelőző feladatok ellátása,  főkönyvi számlakijelölés, kontírozás,  az érvényesítés dokumentálása,  a folyamatos feladatellátáshoz szükséges információk, főkönyvi könyvelési feladatok,  analitikus könyvelési feladatok,  fizetési számla-forgalommal kapcsolatos feladatok,  utalásokkal kapcsolatos feladatok,  finanszírozással kapcsolatos feladatok,  számlázással kapcsolatos feladatok,

c)pénztáros:

 a pénztár- és pénzkezelés általános szabályai megtartásával kapcsolatos feladatok,  a házipénztárosi feladatok ellátása,  pénztárzárlat, napi záró pénzkészlet,  a készpénzszállítás,  a készpénzkezeléssel kapcsolatos speciális feladatok,  a pénztárkezelés során a bizonylatokkal kapcsolatos feladatok,  az elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása,  a letétek és az értékpapírok kezelése, nyilvántartása,  az ellátmányokkal kapcsolatos tevékenység,  egyéb értékek (utalványok, bérletek) kezelése, kerekítéssel kapcsolatos feladatok.

 

 

 

 


2.2. Adóügyi feladatok

Az adóügyhöz tartozó munkakörök. létszám. feladat- és hatáskörök:

Adóügyi ügyintéző - figyelembe véve a hivatal engedélyezett létszámkeretét — feladatkörét 1 fő pénzügyi-gazdálkodási ügyintéző látja el, nem önálló munkakörben.

 

Az adóügyi ügyintéző munkakörhöz tartozó feladat- és hatáskörök:

a)         helyi adórendeletek érvényesüléséről szóló tájékoztatás,

b)        adó-nyilvántartási feladatok,

c)         adóbehajtási feladatok,

d)        adó-megállapítási tevékenység,

e)         adóellenőrzés,

f)         az adókkal kapcsolatos tájékoztatás,

g)        az adók módjára kezelendő tartozások, díjak kezelése

h)        általános adóügyi feladat- és hatáskörök ellátása,

i)          helyi adóval kapcsolatos feladatok,

j)          gépjárműadóval kapcsolatos feladatok,

k)        adók nyilvántartásával, elszámolásával kapcsolatos feladatok,

l)          adózás rendjével kapcsolatos feladatok,

m)      az adóigazgatási-, hatósági- és végrehajtási eljárással kapcsolatos feladatok,

n)        egyéb adódíjak beszedésével kapcsolatos feladatok.

2.3. Hatósági-igazgatási feladatok

Az igazgatási ügyintézői munkakörök. a munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök

Munkakörök és létszámok

' igazgatási ügyintéző: 1 fő

Az igazgatási ügyintéző ellátják a szociális, gyermekvédelmi, anyakönyvi és más hatósági feladatokat.

Az igazgatási ügyintézői munkakörökhöz tartozó szociális feladat- és hatáskörök:

a)       a központi szociális jogszabályok érvényre juttatása,

b)       a helyi szociális rendelet hatályosulásának elősegítése, javaslatok kidolgozása a hatékonyabb, eredményesebb helyi szociális ellátásra,

c)       a szociális tárgyú döntések előkészítése, közreműködés a végrehajtásban,

d)       a szociális törvény alapján vezetendő analitikus nyilvántartások vezetése, rendszeres karbantartása,

e)       a helyi munkanélküliség helyzetének figyelemmel kísérése,

f)        a szociális ellátást biztosító intézmények tevékenységének figyelemmel kísérése.

g)       az információszolgáltatással,

h)       az ellátás megállapításával, megszüntetésével,

i)        a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal,

j)        a szociális alapellátásokkal, személyes gondoskodással,

k)       a nyilvántartás vezetési- és információs feladatokkal,

l)        egyéb a jegyző hatáskörébe utalt átruházott döntések előkészítésével, döntés végrehaj tásával

m)    a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladat- és hatáskör.

 

Az igazgatási ügyintézői munkakörökhöz tartozó gyermekvédelmi feladat- és hatáskörök:

a)      a központi gyámügyi- és gyermekvédelmi jogszabályok érvényre juttatása,

b)     a helyi gyermekvédelmi rendelet hatályosulásának elősegítése, javaslatok kidolgozása a hatékonyabb, eredményesebb helyi gyermekvédelmi ellátásért,

c)      a gyámügyi- és gyermekvédelmi tárgyú döntések előkészítése, közreműködés a végrehajtásban,

d)     a gyermekvédelmi ellátással kapcsolatban vezetendő analitikus nyilvántartások vezetése, rendszeres karbantartása,

e)      a pénzbeli ellátásokkal,

f)      a gyermekvédelmi gondoskodással,

g)     g) az egyéb gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos feladat- és hatáskör.

h)      az adatkezeléssel,

i)        a nyilvántartással,

j)        a gyermek- és ifjúságvédelemmel,

k)      az észlelő- és jelző rendszer működtetésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök.

Anyakönyvi feladatok ellátását azon ügyintézők végezhetik, akik anyakönyvi szakvizsgával rendelkeznek

Anyakönyv vezetői feladatok:

a)     születés anyakönyvezésével kapcsolatos feladatok,

b)    halálozás anyakönyvezésével kapcsolatos feladatok,

c)     házasság anyakönyvezésével kapcsolatos feladatok,

d)    házasságkötés, és egyéb családi ünnepeken való közreműködés,

e)     adatszolgáltatás az ASZA rendszerben.

f)     az általános anyakönyvvezetői feladatokkal,

g)    a névviseléssel, a névmódosítással és a névváltoztatással,

h)    az anyakönyvvezetést követő és egyéb eljárásokkal,

i)      az adatszolgáltatással,

j)      a nyilvántartási feladatokkal,

k)    a hatósági igazolvánnyal,

l)      az adatszolgáltatási feladatokkal,

m)  a személyes adatok védelmével,

n)    a nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök.

Az igazgatási ügyintézői munkakörökhöz tartozó egyéb hatósági feladat- és hatáskörök:

a)     a jegyző hatáskörébe tartozó hagyatéki eljárás lefolytatása, hagyatéki leltározás,

b)     az üzletekkel kapcsolatos engedélyezés és nyilvántartás,

c)     szálláshely-szolgáltatókkal kapcsolatos feladatok,

d)     telepengedélyekkel kapcsolatos feladatok,

e)     zenés-táncos rendezvényekkel kapcsolatos feladatok,

f)      piacokkal és vásárokkal kapcsolatos feladatok

g)     temető-nyilvántartás

h)     termőföld vételével, haszonbérletével kapcsolatos szerződések közzétételi kérelmével kapcsolatos feladatok

 

i)      ingatlan árverési hirdetmények közzétételével kapcsolatos feladatok

j)      közterületek elnevezésével és a házszámokkal kapcsolatos feladatok

Személyenként ill. ügyintézőként nevesítve a részletes feladat- és hatáskörök, valamint a hatáskör gyakorlásának módjai a munkaköri leírásban kerülnek részletezésre.

2.4. Településfejlesztési feladatok

A településfejlesztéshez tartozó munkakörök. a munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök

A településfejlesztéshez tartozó feladatok:

a)     a közbeszerzések előkészítése, bonyolítása

b)    pályázati tevékenységek — ezen belül különösen a pályázatok pénzügyi tervei és a pénzügyi elszámolások,

c)     az államháztartással összefüggő közérdekű adatok közzé-, valamint hozzáférhetővé tételével kapcsolatos feladat- és hatáskörök

d)    önkormányzati útkezelési feladatok,

e)     közterület használat,

f)     települési szilárd- és kommunális hulladékkezelési feladatok,

g)    helyi rendezési tervvel kapcsolatos feladatok,

h)    közvilágítási feladatok,

i)      környezetvédelmi feladatok,

j)      helyi építészeti örökségvédelmi feladatok,

k)    beruházási- és felújítási tevékenységek műszaki előkészítése, ellenőrzése,

l)      településfejlesztési programok előkészítése,

m)  építéshatósági, műszaki, beruházási feladatok,

n)    parlagfii-mentesítési feladatok,

o)    állatvédelmi-ügyek, a veszélyes- és egyéb állatokkal kapcsolatos ügyek,

p)    állatbetegségekkel, növényvédelemmel, növényegészségügyi feladatok,

q)    fakivágással kapcsolatos feladatok,

r)     telekalakítással kapcsolatos szakhatósági hozzájárulások,

s)     földdel kapcsolatos feladatokkal,

t)      az energetikával kapcsolatos feladatok,

(A részletes feladat- és hatáskörök, valamint a hatáskör gyakorlásának módjai a csatolt munkaköri leírásban kerülnek részletezésre.)

2.5. A munkaköri leírások jelentősége

*     A jegyző köteles elkészíteni a dolgozók munkaköri leírását.

*     A munkaköri leírásokat rendszeresen felül kell vizsgálni.

*     A munkaköri leírásokban részletesen meg kell határozni az adott munkakör által ellátandó feladatokat.

 

*     Az egyes munkakörökre vonatkozó munkaköri leírások a dolgozók személyi anyagában találhatóak.

2.6. A munkakörhöz kapcsolódó felelősség

•        Adott munkakört betöltő dolgozó felelős a munkakörhöz meghatározott feladat- és hatáskörök szabályszerű, jogszerű ellátásáért.

•        A munkakörhöz kapcsolódó speciális felelősségi szabályokat, mint például kártérítési, teljes anyagi felelősségi szabályok, részben a munkaköri leírások, részben pedig a munkakör által ellátandó feladatot leíró belső szabályzatok tartalmazzák

' A teljes anyagi felelősséggel járó tevékenységek esetén a dolgozó köteles írásbeli felelősségvállalási nyilatkozatot is tenni.

2.7. A hatáskör gyakorlási mód

Az egyes  esetén az adott hatáskör gyakorlásának módját a jogszabályok, valamint a jegyző, és a polgármester kiadmányozási rendjére vonatkozó belső szabályozása határozza meg.

3. A Közös Önkormányzati Hivatal belső- és külső kapcsolattartásának rendje

3.1. A belső kapcsolattartás

A hivatalon belüli kapcsolattartás legfőbb formái:

a)   az értekezlet,

b)   a közvetlen utasítás,

c)   tájékoztatás,

d)   a beszámoltatás, ellenőrzés.

3.1.1. Az értekezletek

A kapcsolattartás egyik fontos elemei a jegyző által tartott:

•    munkaértekezlet az aktuális, határidős feladatokhoz kapcsolódóan

•    dolgozói értekezlet kötelezően évente egyszer,

Munkaértekezlet

A hivatalon belül a megfelelő belső kapcsolattartás érdekében a jegyző havonta, vagy szükség szerint értekezletet tart.

Az értekezletek célja, hogy:

•    a jegyző tájékoztatást adjon a következő időszak kiemelt feladatairól, és konkrét utasításokat, munkaszervezési intézkedéseket tegyen, másrészről

•    beszámoltassa a dolgozókat az által végzett feladatokról,  a hivatali dolgozók kérdéseket tehessenek fel, javaslatokat fogalmazhassanak meg a hivatallal kapcsolatos, valamint a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben.

 

A jegyző a polgármestereket az értekezletre előzetesen meghívja, és részükre az értekezleten biztosítja a tanácskozási jogot.

Dolgozói értekezlet

A jegyző a hivatal dolgozói részére évente legalább egy alkalommal értekezletet tart.

Az értekezleten ismertetni kell:

•    a hivatal éves tevékenységének értékeléséről szóló beszámolót,  a hivatal egészére vonatkozó teljesítménykövetelményeket,

•    a hivatal köztisztviselőinek teljesítményértékelését,  a hivatal személyi állományának mennyiségi- és végzettségi összetételét, a dolgozói leterheltséget és a belső átszervezési javaslatot,

•    a hivatali munkavégzés tárgyi feltételeinek értékelését, a javasolt fejlesztéseket,

•    a hivatal egyes feladat- és hatáskörével összefiiggő jelentős jogszabályi változásokat,  belső továbbképzés keretében azokat az újdonságokat, melyek ismerete a dolgozók vagy a dolgozók meghatározott csoportjai részére fontosak a megfelelő színvonalú munkavégzéshez.

A jegyző a polgármestereket az értekezletre előzetesen meghívja, és részükre az értekezleten biztosítja a tanácskozási jogot.

3.1.2. Közvetlen utasítás

A hivatalon belüli kapcsolattartás egyik gyakori módja a közvetlen utasítás. Az utasítás mindig a felettes adja, amely:

* kiterjedhet egy dolgozóra, a hivatal valamennyi dolgozójára,

* lehet alkalomszerű, illetve meghatározott időszakra, vagy tevékenységre szóló,

* történhet szóban és írásban.

3.1.3. Tájékoztatás

A hivatalon belüli kapcsolattartás egyik módja lehet a tájékoztatás.

A tájékoztatás során a hivatal dolgozó egymás között kötelesek megosztani minden olyan információt, mely a hivatal működése, feladat és hatáskör teljesítése, vagy egy adott ügy, vagy ügycsoport gyors, hatékony, és jogszabályoknak megfelelő ellátását segíti elő.

A tájékoztatás formája lehet szóbeli, írásbeli.

A tájékoztatás módját az információ jellegének megfelelően kell megválasztani. A széles körben közlendő információ továbbítása történhet e-mail-ben is.

3.1.4. Beszámoltatás, ellenőrzés

A hivatalon belüli kapcsolattartás során, a megfelelő működés érdekében szükség van a beszámoltatásra, illetve az ellenőrzése.

A beszámoltatás jellemzően valamely közvetlen utasításban foglaltak betartására, végrehajtására irányul, a beszámoltatást az végzi, aki a közvetlen utasítást adta, vagy arra a közvetlen utasítást adó felhatalmazta.

A beszámoltatás történhet szóban és írásban.

3.2. A Közös Önkormányzati Hivatal külső kapcsolatai

A Közös Önkormányzati Hivatalnak szoros kapcsolatban kell állnia:

•      a Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármestereivel, az alpolgármesterekkel,

•      a képviselőkkel és

•      a bizottsági tagokkal.

A jegyző feladata, hogy az előbbiek munkájának segítésére folyamatos vagy alkalmi jelleggel köztisztviselőket jelöljön ki.

A hivatalnak gondoskodnia kell a képviselő-testületi és bizottsági ülések:

•        meghívóinak elkészítéséről,            igény szerint az előterjesztéseinek elkészítéséről,  jegyzőkönyveinek elkészítéséről,

•        a döntések nyilvántartásáról,

•        a döntések végrehajtásáról.

A Közös Önkormányzati Hivatal külső kapcsolatai magukba foglalják a Közös Önkormányzati Hivatal képviseletének jogát is. A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző képviselheti. Más kijelölt tisztviselő — a jegyző által meghatározott esetben- csak az adott ügyben jogosult képviselni a hivatalt.

A köztisztviselők kötelesek köztisztviselőhöz, a Közös Önkormányzati Hivatalhoz és a közszférához méltóan viselkedni, olyan magatartást tanúsítani, amely nem ellentétes a hivatásuk szellemiségével.

A jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal képviseletében köteles kapcsolatot tartani:  az állami szervekkel, hatóságokkal,

•    a megyei, valamint a környékbeli települések jegyzőivel,

•    a település ellátását biztosító önkormányzati intézmények vezetőivel,

•    a közszolgáltatásokban közreműködő egyéb szervekkel,

•    az érintett településeken működő, helyi társadalmi szervezetekkel, közösségekkel.

A Közös Hivatal kapcsolatot tart más hivatalos szervekkel. A kapcsolattartás módjait e tekintetben a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

A Közös Hivatal kapcsolatot tart a lakossággal, illetve a településen tevékenykedő szervezetekkel. A fontosabb híreket, információkat a hivatal megjeleníti hirdetőtáblán, valamint az önkormányzat honlapján.

A Közös Hivatal kapcsolatot tarthat a médiával. A média kapcsolatokért a jegyző, illetve az általa kijelölt dolgozó felelős.

4. A helyettesítés rendje

A jegyzőt -aljegyző hiányában- előre tervezhető esetben az általa kijelölt dolgozó helyettesíti.

Tartós akadályoztatása, távolléte esetén – Nagyberki  Község Önkormányzata SZMSZ-e szerint- a jegyzői feladatokat a polgármesterek által megbízott jogi vagy igazgatásszervezői végzettséggel rendelkező, lehetőség szerint a Hivatal foglalkoztatotti állományába tartozó köztisztviselő látja el.

A jegyző további helyettesítése a kiadmányozás rendjében és a munkaköri leírásokban foglaltak szerint történik. A kijelölt köztisztviselő a helyettesítési feladatokat a jegyző utasítása alapján végzi.

Az egységes hivatalon belül az ügyintézők helyettesítését a munkaköri leírások szabályozzák.

A jegyzőnek kell gondoskodnia arról, hogy a Közös Önkormányzati Hivatalban kiadott munkaköri leírások pontosan meghatározzák az adott munkakört helyettesítő munkaköröket, valamint az adott munkakör által helyettesítendő munkaköröket.

A jegyzőnek, illetve a szervezeti egység vezetőinek írásba kell foglalniuk azokat az eseteket, melyek során a helyettesítőnek csak meghatározott távolléti idő elteltekor, illetve meghatározott körülmények között szabad ellátnia adott feladatot.

Írásbeli rendelkezésnek minősül valamely belső szabályzat, a munkaköri leírás, egyéb belső hivatalos pecséttel, aláírással ellátott irat melynek tudomásul vételét a helyettesítő aláírásával igazolja.

Felelősség

A helyettesítő felelőssége a helyettesként ellátott feladatokért megegyezik az eredeti feladatellátó felelősségével. A helyettesítési feladat nem lehetőség, hanem kötelező tevékenység a helyettesítő számára.

5. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

5.1. A jegyző feletti munkáltatói jog gyakorlása

A jegyzőt a Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó települések polgármesterei többségi döntéssel nevezik ki, illetve mentik fel. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

5.2. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői feletti munkáltató jog gyakorlása

A köztisztviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlási rendje a következő:

 a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja,

• a hivatalfenntartó települések polgármestereinek egyetértése szükséges a köztisztviselő kinevezéséhez, felmentéséhez, illetményeltérítéséhez, jutalmazásához

6. A Közös Önkormányzati Hivatal munkarendje és ügyfélfogadási rendje

6.1. A Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóinak munkarendje

A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek munkarendje:  hétfőtől — csütörtökig: 8.órától— 16.30 óráig,

            pénteken: 8.00-tól — 14.00 óráig tart.

            Az ebédidő 12.00-tól -12.30-ig tart.

A Közös Önkormányzati Hivatal nem köztisztviselőinek munkarendjét a munkaköri leírás tartalmazza.

6.2. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek ügyfélfogadási rendje

A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek ügyfélfogadási rendjét a 3. számú melléklet tartalmazza

Az ügyfélfogadást a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló megállapodás szerint biztosítani kell a nem hivatali székhely településeken is. Az ügyfélfogadást a jegyző személyesen, vagy megbízottja közreműködésével biztosítja. Az ügyfélfogadáshoz szükséges létszám biztosítása a jegyző feladata.

A köztisztviselőnek munkaidőn kívül is kötelessége ellátni egyes tevékenységeket, és közreműködni a jegyző kijelölése alapján a következő feladatokban:

•    házasságkötés, polgári temetés, névadó ünnepség,

•    képviselő-testületi ülésen való részvétel,

•    bizottsági ülésen való részvétel,

•    közmeghallgatáson való részvétel.

A képviselőket, a nem képviselő bizottsági tagokat a hivatal ügyintézői kötelesek:

•    ügyfélfogadási időben soron kívül fogadni és

•    ügyfélfogadási időn kívül is fogadni.

6.3. A köztisztviselőkre vonatkozó munkaügyi szabályok

A köztisztviselőkre vonatkozó munkaügyi szabályokat külön belső szabályzatok tartalmazzák.

6.4. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

A közszolgálatban álló személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerint a következő okokból keletkezhet:

•        a közszolgálatban álló személy (önállóan vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közigazgatási hatósági ügyben 13. S (1) a)/,

•        a közszolgálatban álló személy (önállóan vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során /3. S (l) b)/,

•        a közszolgálatban álló személy (önállóan vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során /3. (l) c)/:

•        költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá

•        önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során és

•        önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében,

•        a közszolgálatban álló személy (önállóan vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során /3. (l) d)/,

•        a közszolgálatban álló személy (önállóan vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasznáIásának vizsgálata vagy a felhasználással való elszámolás során /3. (1) e)/,

•        vezetői munkakört betöltő köztisztviselő /3. (2) d)/.


A Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége:

Minden érintett köztisztviselő kétévente köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

 

7. Az iratkezelésre vonatkozó szabályok

Az iratkezelés rendjének helyi szabályai — a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése, 27. S c) pontja, 52. (l) bekezdése, valamint 63. S (1) bekezdése alapján — az alábbiak szerint kerülnek megállapításra.

7.1. Az iratkezelés szervezeti rendje

A Közös Önkormányzati Hivatalban az iratkezelés — a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően — a székhelyen  történik.

Az iktatást a titkársági ügyintéző — munkaköri leírásban meghatározott feladatként — végzi.

Az iratkezelés során a Közös Önkormányzati Hivatalra vonatkozóan történik az iktatás 2018. január 1-től az ASP irat szakrendszer alkalmazásával.

7.2. Az iratkezelés és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök

Az iratkezeléssel kapcsolatos jegyzői tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök:

Megnevezés

*     Az iratkezelési szabályzat elkészítése

*     Az iratkezelési szabályzat jóváhagyásra való megküldése

*     Az iratkezelési szabályzat mellékletét képező irattári terv évenkénti felülvizsgálata

*     Az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtása

*     Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, valamint az irattári tervek és iratkezelési eljárások között  Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése

*     Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete

*     Az iratkezelés — jogszabályban, és a hivatal iratkezelési szabályzatában meghatározott követelmények szerinti — megszervezése

*     Az iratkezelés felügyelete: - az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok megszünteté„ séről, gondoskodás az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről, iratkezelési segédeszközök biztosítása (iratkezelési segédeszköz pl.: iktatókönyv)  Az iratok és az adatok védelmével kapcsolatos feladatok

*    
Az iktatás megszervezése

*     Nyilvántartás vezetése a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről,  Bizottság kijelölése az iratselejtezésre

*     Iratmegsemmisítés

*     Nem selejtezhető iratok illetékes levéltámak adása

*     Az iratkezelés rendjének megváltoztatása

*     Az elektronikus iratkezeléssel kapcsolatos iktatási feladatokra való felkészülés

7.3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető

Az iratkezelés felügyeletét a jegyző látja el.

A jegyző tartós — 5 napot meghaladó — távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének 2. pontban meghatározott jogköreit az igazgatási ügyintézői munkakört betöltő személy gyakorolja.

Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá.

A kiadmányozási jogokat a jegyző által készített és jelen Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként kezelendő kiadmányozási szabályzat határozza meg.

8. Elektronikus ügyintézés

A Közös Önkormányzati Hivatal az elektronikus ügyintézésre irányadó jogszabályokban meghatározottfeladatok ellátása ” szerint:

*    vállalja a Kormány által rendeletben meghatározott ügyek törvény szerinti elektronikus intézését.

*    ellátja az elektronikus ügyintézés működéséhez kapcsolódó szervezési és adminisztrációs feladatokat  tájékoztatja az ügyfelet az elektronikus ügyintézési lehetőségekről  biztosítja az ügyfél azon jogát, miszerint ügyeit az elektronikus ügyintézés keretein belül elektronikusan intézze el  az elektronikus ügyintézés keretein belül biztosítja a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét és a személyes, a minősített és a nem nyilvános adatok védelmét  gondoskodik az elektronikus ügyintézés keretein belül az elektronikus dokumentum érkeztetéséről, kézbesítéséről, értesítéséről  a következő központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a kijelölt szolgáltató útján veszi igénybe, eleget téve ezzel a jogszabályban foglaltaknak

a)   az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása,

b)  iratérvényességi nyilvántartás,

c)   elektronikus fizetési és elszámolási rendszer,

d)  azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés,

e)   központi érkeztetési ügynök,

f)   központi kézbesítési ügynök,

g)  az ügyfél időszaki értesítése,

h)  papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,

j)       központi azonosítási ügynök,

k)    
személyre szabott ügyintézési felület,

l)       űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás,

m)   központi dokumentumhitelesítési ügynök,

n)     általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás,

o)     összerendelési nyilvántartás.

9. A belső ellenőrzés

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréról és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 3 1 Kormányrendelet 15. S (2) bekezdése alapján a Közös Önkormányzati Hivatal az alábbiak szerint rendelkezik a belső ellenőrzési kötelezettségről, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet feladatának meghatározásáról,

9.1. A belső ellenőrzési kötelezettség

A Közös Önkormányzati Hivatal köteles megszervezni és gondoskodni — a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített Belső Ellenőrzési Kézikönyv által meghatározott előírások szerinti — belső ellenőrzésről.

A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről — az államháztartási törvényben meghatározottak szerint — a jegyző köteles gondoskodni.

9.2. A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó szervezet jogállása

A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása

A Közös Önkormányzati Hivatal a belső ellenőrzési tevékenységet a következő formában szervezte meg: A Kaposvár Megyei Jogú Város Ellenőrzési Irodáján keresztül. Vállalkozási szerződés alapján.

A belső ellenőrzést végző személy:

- a tevékenységét a jegyzőnek közvetlenül alárendelve végzi, - a jelentéseit közvetlenül a jegyzőnek küldi meg.

A jegyző köteles biztosítani a belső ellenőr funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:

a)  az éves ellenőrzési terv kidolgozása a kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével,

b)  az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása,

c)  az ellenőrzési módszerek kiválasztása,

d)  következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése,

e) 
az a)-d) pontokon kívüli más tevékenységbe történő bevonás tilalma - kivéve a tanácsadást.

A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső Ellenőrzési Kézikönyv, valamint a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

A belső ellenőrzést végző személy feladatainak maradéktalan ellátása érdekében:

a)     az ellenőrzött szerv vagy szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet,

b)     számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi: ba) irathoz, bb) adathoz és bc) informatikai rendszerhez,

c)     kérésére az ellenőrzött szerv, vagy szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.

A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, vagy szervezeti egységnél:

a)       minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt kérhet, valamint indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátra hagyása mellett - átvételi elismervény ellenében - átvenni, továbbá

b)      személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.

9.3. Az ellátandó feladatok

A belső ellenőrzés során el kell végezni a bizonyosságot adó tevékenységet és a tanácsadó tevékenységet.

3.1. A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége során végzendő ellenőrzések

A belső ellenőrzési tevékenység során:

•           szabályszerűségi-, pénzügyi- és rendszerellenőrzéseket,  teljesítmény-ellenőrzéseket, továbbá

•           informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat, az európai uniós források tekintetében zárónyilatkozatokat kell kibocsátani.

9.3.2 A belső ellenőrzést végzőszemélyek munkavégzésének keretei

A belső ellenőrzést végző személy munkáját:

•     a vonatkozó jogszabályok,

•     a miniszter által közzétett módszertani útmutatók,

•     a nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, valamint

•     a Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerint végzi,

10. Záró rendelkezések, hatályba lépés

A jegyző felelős a hivatal szervezeti felépítésének, a szervezeti ábrának, valamint a létszámkeretek költségvetési rendeletben meghatározottakkal való összhangjának megteremtéséért.

Amennyiben a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása szükséges, arról a jegyző a módosítást előidéző októl számított 30 munkanapon belül köteles gondoskodni.

Szabályzatot a jegyző megismerteti a dolgozókkal és gondoskodik a mindenkori hozzáférés lehetőségéről.

A Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata 2021. május 15-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a korábbi, 2020. január I -től hatályos SZMSZ hatályát veszti.

 

 

                                                                                 Kaposvölgyiné Dr Hangyál Margit

                                                                                                    jegyző

 

Kelt: Nagyberki, 2021. május 15.                                                                                                    

Záradék:

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a közös képviselő testületi ülésen az önkormányzatok megtárgya/ták és Nagyberki Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 85/2021.(IV.13.)

számú önkormányzati határozatával, Kercseliget Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 21/2021.(IV.13.) számú önkormányzati határozatával, Csoma Község Önkormányzata a 24/2021.(IV.13.) számú önkormányzati határozatával, Szabadi Község Önkormányzata a 38/2021.(IV.13.) számú önkormányzati határozatával elfogadta.

 

 

 

           Deák Gyula                                                                        Mecseki János

Nagyberki polgármestere                                                       Kercseliget polgármestere

 

 

 

 

            Molnár Edit                                                                          Antal Lajos

    Csoma polgármestere                                                           Szabadi polgármestere

 

 

 

 

 

Mellékletek:

1.számú melléklet A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott tevékenységek kormányzati funkció szerint

2.
számú melléklet A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti ábrája

3.számú melléklet A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendje

4.számú melléklet A Közös Önkormányzati Hivatal kiadmányozás rendje

5.számú melléklet

A Közös Önkormányzati Hivatal belső szabályzatai

1. számú melléklet


A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott tevékenységek kormányzati funkció szerint

A Közös Önkormányzati Hivatal alaptevékenységként a következő feladatokat látja el:

Kormányzati funkció száma

Kormányzati funkció megnevezése

841105

Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

016010

Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020

Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

074040

Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás


 

2. számú melléklet

A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti ábrája

 

 

 

 

Nagyberki Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

||

Nagyberki polgármestere

||

Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatal

                      ||                                                                                                                  ||

           SZÉKHELY                                                                                     BELSŐ ELLENŐR

                      ||

             Ügyintézők

 

 

           A Közös Hivatal dolgozóinak megosztása

 

Székhely

 

Összesen

 Jegyző

 

1

1

Gazdálkodási-pénzügyi ügyintéző

 

4

 

4

 Igazgatási ügyintéző

 

2

 

2

Titkársági ügyintéző

 

1

 

1

Összesen

8

 

8

 

 

 

 

3. számú melléklet

A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendje


l. Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadással érintett személy, szervezeti egység

 

Ügyfélfogadás

nap

délelőtt

délután

Jegyző

hétfő

9.00-12.00

 

Ügyintézők

hétfő

8.00-12.00

12.00-16.00

kedd

 

13.00-16.00

szerda

8.00-12.00

 

péntek

8.00-12.00

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. számú melléklet

 

A kiadmányozás rendje

1. Általános rendelkezések, fogalom meghatározások

A szabályozás hatálya kiterjed a Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) keletkező, illetve onnan kimenő valamennyi iratra, a polgármesterre, a jegyzőre, a hivatal minden köztisztviselőjére, ügykezelőjére és munkavállalójára.

Kiadmánynak minősül minden jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. A szabályozás szerint kiadmánynak minősül a határozat, végzés egyezség jóváhagyása, hatósági szerződés, hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás.

Kiadmányozás: a már felülvizsgált végleges kiadmány-tervezet jóváhagyása, letisztázhatósága, elküldhetőségének engedélyezése a kiadmányozásra jogosult részéről.

Kiadmányozó: a polgármester, a jegyző' vagy részükről kiadmányozási joggal felhatalmazott személy akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása.

2. A kiadmányozási jog gyakorlása


1. Polgármester, jegyző

1.1. A polgármester kiadmányozza:

1.1. l. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyveit, rendeleteit, határozatait, együttesen a jegyzővel.

1.1.2. A képviselő-testületi ülés meghívóját.

1.1.3. A képviselő-testület általános felhatalmazása alapján hozott döntéseket.

1.1.4. Azokat a képviselő-testületi, bizottsági előterjesztéseket, amelyeknél előterjesztőként szerepel.

1.1,5. A feladatkörébe tartozó vagy a saját hatáskörébe vont előterjesztéseket, jelentéseket, beszámolókat.

1.1.6. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörben hozott döntéseket, önkormányzati hatósági ügyekben hozott döntéseket (határozatok, végzések). 1.1.7. A képviselő-testület bizottsága összehívására vonatkozó indítványt.

1.1.8. A fogadónapon, illetve egyéb módon hozzá érkezett panaszokra, bejelentésekre, illetve a nevére érkezett, határozatot nem igénylő beadványokra adott válaszleveleket.

1.1.9. Önkormányzati ügyekben a jogi képviseletre vonatkozó megbízást.

1.1.10. A hivatal szervezeti és működési szabályzatát, a jegyzővel együttesen.

1.            I. 11. A hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlása során keletkezett iratokat.

1.1.12. A jegyző munkáltatói jogkörének gyakorlása során az egyetértési jogkörében keletkezett iratokat.

1.1.13. A kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje szerinti dokumentumokat.

1.1.14. A nevére érkezett beadványokra, illetve a fogadónapon hozzá érkezett panaszokra és bejelentésekre adott válaszleveleit I. 3.15. A vezetői jogkörben:

a)   a belföldi kiküldetés elrendelését, engedélyezését,

b)  a szabadság, fizetés nélküli - és betegszabadság megállapítását,

c)   a munkahelytől való távolmaradás engedélyezését,

 

1.2.Az alpolgármester kiadmányozza:

Az alpolgármester a törvényben meghatározott általános helyettesítési jogkörében vagy összeférhetetlenség esetén gyakorolja a polgármester helyett a kiadmányozási jogot.

1.3.A jegyző kiadmányozza:

I . 3.1. A képviselő-testület jegyzőkönyveit, rendeleteit, határozatait, együttesen a polgármesterrel.

I . 3.2. A képviselő-testület és a bizottságok részére készülő - a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó - előterjesztéseket.

1.3.3. A képviselő-testület, a bizottságok, a polgármester, a nemzetiségi önkormányzatok döntéseivel, intézkedéseivel kapcsolatos törvényességi jelzéseket.

1.3.4. A hivatal nevében létrejött szerződéseket, egyéb okiratokat és dokumentumokat.

1.3.5. A hivatal jogi képviseletére vonatkozóan adott megbízást.

1.3,6. A hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlása során keletkezett iratokat.

I ,3.7. Az önkormányzat intézményei ellenőrzésére vonatkozó megbízást, ellenőrzési programot.

1.3.8. A hivatal szervezeti és működési szabályzatát, a polgármesterrel együttesen.

1 .3.9. A hivatal szabályzatait.

1 .3.10. Más hatósághoz, közigazgatási és egyéb szervhez küldött tájékoztatásokat, megkereséseket.


I .3.11. A közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntéseket: határozatokat és végzéseket 1.3.12. A hatósági nyilvántartásba vételről szóló igazolásokat (ipar, kereskedelem, szálláshely, piac, vásár, rendezvény, telepengedélyezés)

1.3.13. A fellebbezés, illetve a kizárási kérelem felterjesztését, valamint a felettes közigazgatási szervnek, az ügyészségnek és a bíróságoknak küldött dokumentumokat.

I .3.14. A polgármester által a jegyzőnek döntésre átadott ügyekben keletkezett iratot,

I . 3.15. A választással, népszavazással, népi kezdeményezéssel és népszámlálással kapcsolatos iratokat.

1.3.16. A kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje szerinti dokumentumokat.

1.3.17. A nevére érkezett beadványokra, illetve a fogadónapon hozzá érkezett panaszokra és bejelentésekre adott válaszleveleit.

1.3.18. A vezetői jogkörben:

a)  a belföldi kiküldetés elrendelését, engedélyezését,

b)  a szabadság, fizetés nélküli - és betegszabadság megállapítását,

c)  a munkahelytől való távolmaradás engedélyezését,

d)  az illetményelőleg kifizetésének engedélyezését

2.1. Az ügyintézők kiadmányozzák:

2.1.1. A kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje szerinti dokumentumokat.

2.1.2. A testület, illetve a testület bizottsága részére készülő — feladat- és hatáskörébe tartozó — előterjesztéseket.

2.2.3. Az érdemi döntést nem tartalmazó, döntést előkészítő közbenső intézkedéseket:

a)     hagyatéki ügyintézés során keletkezett iratokat, hagyatéki leltárt

b)     gyámhatósági ügyben készített leltárt, környezettanulmányt

c)     adó-és értékbizonyítványokat,

d)     személyadat- és lakcím nyilvántartásra vonatkozó adatszolgáltatást,

e)     központi címregiszterrel kapcsolat adatszolgáltatást,

f)      szociális rászorultság, jogosultság alapján kiadott igazolásokat

g)     hirdetményi úton történő közlésére irányuló közzétételi kérelem záradékolását

h)     ingó és ingatlanárverési hirdetmény, egyéb hirdetmények záradékolását

i)      helyszíni szemle jegyzőkönyvét

j)      felszólításokat

k)     felterjesztő leveleket

l)      adatkéréseket

m)  közbeszerzési ügyekkel összefüggő, érdemi döntést nem igénylő intézkedéseket

n)     közreműködő szervezettel, valamint irányító hatósággal kapcsolatos levelezéseket

o)     közfoglalkoztatással, munkaügyi okmányokkal kapcsolatos munkaügyi levelezést

2.2.4. Azokat az ügyiratokat, amelyek kiadmányozását a polgármester, illetve a jegyző átadta

A polgármester hatáskörében végzett kiadmányozáskor a kiadmányra rá kell vezetni „…………. polgármester megbízásából” szöveget, alatta fel kell tüntetni a kiadmányozó nevét, hivatali beosztását nyomtatva, a kiadmányozó aláírását és a bélyegzőlenyomatot.


A jegyző hatáskörében végzett kiadmányozáskor a kiadmányra rá kell vezetni „Kaposvölgyiné Dr Hangyál Margit jegyző megbízásából” szöveget, alatta fel kell tüntetni a kiadmányozó nevét, hivatali beosztását nyomtatva, a kiadmányozó aláírását és a Hivatali bélyegzőlenyomatát.

3.1.1 Az anyakönyvvezető kiadmányozza az anyakönyvi okmányokat és az anyakönyvi ügyintézés során keletkezett iratokat, kivéve a házasságkötés külső helyszínen történő engedélyezését, melyet a jegyző kiadmányoz.

41.1. Pénzügyi-gazdálkodási ügyintézők: a kibocsátott számlák esetén az analitikus könyvelők rendelkeznek aláírási jogkörrel.

3. Felelősség

Jelen szabályzatban foglaltak megtartásáért valamennyi érintett személyi felelősséggel tartozik.

 

 

 

4. Záró rendelkezések

Jelen Szabályzat a Közös Hivatal SZMSZ-ének mellékleteként 2021. május 15 -én lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett iratok esetén kell alkalmazni.

 

 

Kaposvölgyiné Dr. Hangyál Margit

 jegyző

 

 

 

 

          Deák Gyula                                                                                        Mecseki János

Nagyberki polgármestere                                                                Kercseliget polgármestere

 

 

 

 

 

        Molnár Edit                                                                                           Antal Lajos

Csoma polgármestere                                                                          Szabadi polgármestere

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6. számú melléklet

A Hivatal működését az SZMSZ mellett az alábbi belső szabályzatok szabályozzák:

*      Számviteli politika

*      Számlarend

*      Eszközök és források értékesési szabályzata

*      Pénzkezelési szabályzat

*      Leltárkészítési és leltározási szabályzat

*      Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata

*      Kockázatelemzési szabályzat

*      Szabálytalanságok kezelésének szabályzata

*     
Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás rendjének szabályzata

*      Belső ellenőrzési kézikönyv

*      Belső kontrollrendszer

*      Közbeszerzési szabályzat

*      Közérdekű adatok igénylésének és közzétételének rendje

*      Közszolgálati szabályzat

*      Cafetéria szabályzat

*      Munkaruha/védőruha szabályzat

*      Munkavédelmi szabályzatok

*      Tűzvédelmi szabályzat

*      Egyedi Iratkezelési szabályzat

*      Információbiztonsági szabályzatok

*      Általános elektronikus ügyintézési szabályzat


Megismerési nyilatkozat

A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.

 

 

Név

Beosztás

Kelt

Aláírás

Kaposvölgyiné Dr.

Hangyál Margit

jegyző

 

 

Deák Gyula

polgármester, Társulási Tanács elnöke

 

 

Keresztes József

Társulási Tanács elnökhelyettese

 

 

Schmidt Márta

alpolgármester

 

 

Mecseki János

polgármester

 

 

Finta István

alpolgármester

 

 

Molnár Edit

polgármester

 

 

Tóth László

alpolgármester

 

 

Antal Lajos

polgármester

 

 

Kovács István

alpolgármester

 

 

Vári Ferenc

RNÖ elnök

 

 

Vári Zoltán

RNÖ tag

 

 

Puha Szilvia

RNÖ elnök

 

 

Orsós József

RNÖ tag

 

 

Dobosné Kolarics Mária

óvodavezető

 

 

Antalné Bakos Mária

óvodavezető helyettes

 

 

Tormási István

igazgatási

főmunkatárs

 

 

Vendel Brigitta

igazgatási, szociális ügyintéző

 

 

Kreizer-Gulyás Szabina

pénzügyi vezető, pénzügyi

ügyintéző

 

 

Bán Beatrix

pénzügyi

ügyintéző,

pénztáros

 

 

Zelendné Lukácsa Anikó

pénzügyi

ügyintéző,

pénztáros

 

 

Fényes-Terdi Nikoletta

pénzügyi

ügyintéző

 

 

Deák Tünde

titkársági

ügyintéző,

pénztáros

 

 

 

 

 

 

 

 

Frissítés: A változásokat követően azonnal, Megőrzés: Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
Utolsó frissítés: 2021.06.15.